BÚVÓPATAK, avagy HAMU ALATT IZZIK a ZSARÁT

„Szent István első magyar király nemzetségének, vérének, törzsökének atyai ágon sarjadt utolsó aranyágacskája meghalt” – mondá Ákos nembéli István nádor, mikor András királyt búcsúztatta 1301 januárjának 14. napján. Vitatom az állítást! Átböngésztem sokszáz oldalt, régi és újabb írásokat és meggyőződésemé vált, hogy nem csak voltak „atyai ágon” leszármazottai Árpád nemzetségének, hanem uralkodtak is a maguk teremtette fejedelemségben. Megjelent nekik a turulmadár és fölöttük szállva szólott, hogy kövessék, lévén a turul az isteni gondviselés és iránymutatás jelképe. Ő a közvetítő a világok között. A legenda szerint a fejedelem azért képes a napi gondok, a rögök fölé emelkedni, mert a magas égben repülő turul szemével képes látni a világot. Erről szól a regény.